Ezen a héten öt bejegyzéssel gazdagodott a Webisztán. Olvastunk az Indexről ismert Percről percre tudósítások történetéről, a Facebook eladásáról, az Opera böngésző jövőjéről, közösségi időjóslásról és egy új blogról, ami politikai is meg nem is.
Uj Péter emlékezése szerint az Index, vagyis anno az Internetto csinált először Percről percre tudósítást. Rövid hírek egy éppen zajló eseményről pár mondatban, időponthoz kötve. A kommentelők már nem annyira biztosak abban, hogy ez valóban egy Index-találmány lenne. Mindenesetre a lényeg, hogy mikor a post készült, még nem volt RSS feed ezekhez a bejegyzésekhez. Azóta lett, de még ezt megelőzően egy lelkes ember még twitterre is felküldte ezeket a bejegyzéseket.
Ezután: eladták a Facebook 1,6%-át, és állítólag a Google meg a Microsoft is nagyon megvennette volna, végül a Microsoft lett a befutó. Sokan kezdtek gondolkodni eztuán szerte a neten, hogy miért vette meg a Microsoft, és miért nem a Google. A Facebook 50 millió felhasználója szép adag, és a jól működő közösségi szolgáltatások meg nagy sansszal az aranytojásos tyúk esetei. De tény: a Google-nek van Orkutja, a Microsoftnak - hát, valami Live izéje. De mint az az 1,6%-ból is látszik, ez nem felvásárlás, inkább partneri viszony. Meg a pénz állítólag nem jött rosszul az esedékes fejlesztésekhez. Sokan számítanak arra is, hogy a Microsoft elkezd komolyan foglalkozni az online hirdetésekkel. Sokan meg szkeptikusak, hogy amihez hozzányúlnak. Talán a legbölcsebb azonban ennyit mondani: meglátjuk.
Opera Link: egy szolgáltatás, mellyel összekapcsolhatjuk Opera Mini mobilos szoftverünket az asztali gépen futó Operánkkal. History, bookmark: közösködik a két böngésző. Sok kommentelő felhívta azonban a figyelmet, hogy persze van del-icio-us meg Google Bookmarks. Tulajdonképpen ez is egy ilyen szolgáltatás, csak szoftverekbe integrálva. És nem is rossz ötlet. Az operás arcok valahogy tényleg értik a dolgukat. Kár hogy nem használják többen a szoftvereiket, de azért igazuk van a kommentelőknek: feltámasztani azért nem kell. Él az. Csak kevesen tudják, mi a jó. Ezáltal aztán persze nem is annyira jó a jó. (Értsd: mivel nem használják sokan az Operát, nem is fejlesztenek "alá", nem figyelnek a weboldalak Operával való kompatibilitására.)
Cumul.us: ötletes név, nem lenne rossz szolgáltatás. Sajnos mióta a post megjelent, az oldal "coming soon" (fura, mert volt screenshot is). Mindenesetre több forrásból gyűjtené az előrejelzéseket, azután a felhasználók értékelhetnék a "beválást". Nem bánnám ha tudnám, akkor most melyik előrejelzésnek higyjek. Reméljük, hamarosan valóban beindul.
És kivételesen most nem egy politikus indított blogot, hanem egy valóban fontos társadalmi célt kommunikáló eszközt hoztak létre, a freeblogon indult el a Sz.É.P. blog, a Szűréssel az Életért Program blogja. A Miniszterelnöki Hivatal rendezésében zajlik a dolog, ami része az Új Magyarország programnak. Mindenféle szűrővizsgálatok népszerűsítése a cél, ezekhez kapcsolódó programok szervezése, a "tudatos beteg" kiművelése - nagy figyelemmel a betegjogra. A cél szép, az eszköz adott.
2007. október 28., vasárnap
2007. október 23., kedd
5. hét: Google Docs mobilon, Planet IH, Koltai Róbert ismerősnek jelölt
Az ötödik héten hallunk majd a Google Docs mobilos verziójáról, a Planet IH-ról ami fél úton van egy crawler és egy metablog között, a Coolspace-ről, a podcasting múltjáról és jelenéről, a Google harmadik negyedévi eredményéről valamint Koltai Róbert új filmjének marketingjéről.
A felütésben tehát Google Docs mobilra. A Webisztán maga szerint világviszonylatban is elsőként számolt be a szolgáltatásról, amit ellenőrizni nem tudok, mindenesetre az biztos, hogy a cikk publikálásakor még nem volt elérhető az amúgy szerkesztésre nem, de nézésre viszont mobilon igencsak alkalmatos alkalmazás. Szokásos Google-féle tök invalid html, de működik, Samsung telefonon egyenlőre nem sikerült előcsalogatni a Netfront böngészővel, de asztali browserben is működik, a szövegek lejönnek simán, a táblázatokat meg oszloponként lehet megnézni. Jó lesz ez még valamire, mobilitás rulez.
Azután a kicsit visszás megítélésű Internet Hungary konferencia talán legérdekesebb fejleményéről olvashatunk, egy ismertetőt a Planet IH-ról, valamint interjút az egyik készítőjével. A Planet IH egy automatikus newsgrabber és aggregátor, ami egy blogszerű formában köpi ki a megadott témáról, jelen esetben az IH-ról a neten bárhol megjelenő híreket. A rendszer teljesen automatikus, bár meg vannak adva default helyek ahol mindenképpen körülnéz, és bár vannak kisebb hibák (duplán, oldalról és feedről is beszedett hírek pl.) de a készítők saját elmondása szerint ők is meglepődtek, milyen eldugott cikkeket gyűjtött be a rendszer. Relevancia rulez.
Eztán pedig CoolSpace reloaded - megújult a CoolTV videomegosztó site-ja. A Webisztán szerint a dolog (még) nem igazán működik, amiben lehet is valami. Első blikkre az tűnik fel, hogy valamiért az url hirtelen IP-címmé változik, nem túl meggyőző, bár lehet, csak átmeneti probléma. Amúgy a lényeg, hogy közösségi oldal jelleget öltene a dolog, ha lenne közösség. Vannak alig nézett videók (vagy a számlálóval lehet a baj), elhagyatott fórumtémák, valami blog-szerű rendszer, ami szintén nem túl forgalmas és kicsit átláthatatlan (ha jól láttam, 4 bejegyzés készült eddig). Talán egyszer-kétszer belefut majd az emberek egy elhanyagolható része egy-egy CoolSpace-es videóba (gyanús IP-címes URL-be), de úgytűnik, ez az oldal annyira nemrulez.
A podcasting haldoklik, jelenti a következő post. Bezár a Yahoo podcast directoryja, kevés a tartalom, és kevés emberrel találkozni, aki valóban podcastol. Nem világos, miért sikertelen a podcasting, talán párhuzamot lehetne vonni az RSS-el, (amennyiben jól látom, a podcast elvileg egy mp3-feed), amit nagyátlagban csak a tech-freakek használnak. A dolog túl komplex egy egyszeri netezőnek. Persze ehhez hozzájön hogy a tartalom-előállítók sem állnak hosszú tömött sorokban. Meg aztán ahhoz hogy a maga teljes pompájában ragyogjon, azért szükség van egy iPodra, ami fityiszt mutat az egyre inkább kiteljesedő platform-függetlenségi tendenciáknak. A podcast tehát nemrulez.
A Google arat, kapjuk a hírt ezután. A harmadik negyedévben 4,23 milliárd dollárt kasszírozott a kereső- (és mindenmás-) óriás, ami jócskán meghaladja az előző év azonos időszakában beszedett pénzt, valamint a piacelemzők is jóval kevesebbre számítottak. Az AdSense-ből folyik be a legtöbb pénz továbbra is, sőt, egyre több. Megjöttek a Youtube-os videohirdetések is. Pénz, pénz, pénz, rulez.
Koltai Róbert meghívott a Megy a gőzős-klubba, kapta meg mindenki az emailt, akinek még nem lett teljesen elege a havi rendszeres myVIP spamból. A spamnak azért nem, de bacn-nek nevezhető levél marketingfogásnak valóban nem utolsó, és mondható, új szakasza a filmpromóciónak idehaza. Bár én ettől nem futok a moziba, az biztos, hogy sokakkal ez a levél ismertette meg a filmet. S amennyiben a film nem bukik akkorát, mint amekkorát a magyar filmek mostanában tudnak, akkor kijelenthetjük, filmpromótálás via myVIP bacn rulez.
Végül olvashatunk pár további infót a mobilos Google Docs-ról és a közösségi site-okon keresztüli filmpromóció történetéről. Follow-up rulez.
A felütésben tehát Google Docs mobilra. A Webisztán maga szerint világviszonylatban is elsőként számolt be a szolgáltatásról, amit ellenőrizni nem tudok, mindenesetre az biztos, hogy a cikk publikálásakor még nem volt elérhető az amúgy szerkesztésre nem, de nézésre viszont mobilon igencsak alkalmatos alkalmazás. Szokásos Google-féle tök invalid html, de működik, Samsung telefonon egyenlőre nem sikerült előcsalogatni a Netfront böngészővel, de asztali browserben is működik, a szövegek lejönnek simán, a táblázatokat meg oszloponként lehet megnézni. Jó lesz ez még valamire, mobilitás rulez.
Azután a kicsit visszás megítélésű Internet Hungary konferencia talán legérdekesebb fejleményéről olvashatunk, egy ismertetőt a Planet IH-ról, valamint interjút az egyik készítőjével. A Planet IH egy automatikus newsgrabber és aggregátor, ami egy blogszerű formában köpi ki a megadott témáról, jelen esetben az IH-ról a neten bárhol megjelenő híreket. A rendszer teljesen automatikus, bár meg vannak adva default helyek ahol mindenképpen körülnéz, és bár vannak kisebb hibák (duplán, oldalról és feedről is beszedett hírek pl.) de a készítők saját elmondása szerint ők is meglepődtek, milyen eldugott cikkeket gyűjtött be a rendszer. Relevancia rulez.
Eztán pedig CoolSpace reloaded - megújult a CoolTV videomegosztó site-ja. A Webisztán szerint a dolog (még) nem igazán működik, amiben lehet is valami. Első blikkre az tűnik fel, hogy valamiért az url hirtelen IP-címmé változik, nem túl meggyőző, bár lehet, csak átmeneti probléma. Amúgy a lényeg, hogy közösségi oldal jelleget öltene a dolog, ha lenne közösség. Vannak alig nézett videók (vagy a számlálóval lehet a baj), elhagyatott fórumtémák, valami blog-szerű rendszer, ami szintén nem túl forgalmas és kicsit átláthatatlan (ha jól láttam, 4 bejegyzés készült eddig). Talán egyszer-kétszer belefut majd az emberek egy elhanyagolható része egy-egy CoolSpace-es videóba (gyanús IP-címes URL-be), de úgytűnik, ez az oldal annyira nemrulez.
A podcasting haldoklik, jelenti a következő post. Bezár a Yahoo podcast directoryja, kevés a tartalom, és kevés emberrel találkozni, aki valóban podcastol. Nem világos, miért sikertelen a podcasting, talán párhuzamot lehetne vonni az RSS-el, (amennyiben jól látom, a podcast elvileg egy mp3-feed), amit nagyátlagban csak a tech-freakek használnak. A dolog túl komplex egy egyszeri netezőnek. Persze ehhez hozzájön hogy a tartalom-előállítók sem állnak hosszú tömött sorokban. Meg aztán ahhoz hogy a maga teljes pompájában ragyogjon, azért szükség van egy iPodra, ami fityiszt mutat az egyre inkább kiteljesedő platform-függetlenségi tendenciáknak. A podcast tehát nemrulez.
A Google arat, kapjuk a hírt ezután. A harmadik negyedévben 4,23 milliárd dollárt kasszírozott a kereső- (és mindenmás-) óriás, ami jócskán meghaladja az előző év azonos időszakában beszedett pénzt, valamint a piacelemzők is jóval kevesebbre számítottak. Az AdSense-ből folyik be a legtöbb pénz továbbra is, sőt, egyre több. Megjöttek a Youtube-os videohirdetések is. Pénz, pénz, pénz, rulez.
Koltai Róbert meghívott a Megy a gőzős-klubba, kapta meg mindenki az emailt, akinek még nem lett teljesen elege a havi rendszeres myVIP spamból. A spamnak azért nem, de bacn-nek nevezhető levél marketingfogásnak valóban nem utolsó, és mondható, új szakasza a filmpromóciónak idehaza. Bár én ettől nem futok a moziba, az biztos, hogy sokakkal ez a levél ismertette meg a filmet. S amennyiben a film nem bukik akkorát, mint amekkorát a magyar filmek mostanában tudnak, akkor kijelenthetjük, filmpromótálás via myVIP bacn rulez.
Végül olvashatunk pár további infót a mobilos Google Docs-ról és a közösségi site-okon keresztüli filmpromóció történetéről. Follow-up rulez.
2007. október 15., hétfő
4. hét: Bigyóblog és startupok: muttasd.be, allas.ma, CivilMedia
Ezen a héten posztkoppon maradtunk: két bejegyzés szétcincálásával kell beérnünk.
Azért az első bejegyzés rögtön három magyar startupról szól. Az egyik a mutasd.be, ami arra az elképzelésre épít, hogy az embert a barátai, ismerősei hitelesebben tudják bemutatni, mint saját maga. Az érdkes startupot 3 magyar fiatal találta ki, fejlesztése még tart, és csak meghívásos alapon működik. Kiváncsi vagyok a mutass.be mikor fog elkészülni.
A következő a CivilMedia, ami egy közösségi újságíró portál, legalábbis az szeretne lenni. Működik ilyen oldal az angolul beszélő embereknek ami olyannyira sikeres lett, hogy most veszi meg éppen az MSNBC. A CivilMedián jelenleg sajnos csupán mti híreket olvashatunk. Szeptemberben állították üzembe az oldalt, némi kommentező-hajlam már kimutatható, de valószínüleg nincs még túl sok civil újságíró.
A harmadik az allas.ma, ami egy állás- és alkalmazottkereső oldal. Jelenleg több mint nyolcezer álláshirdetés van rajta, ami szép szám. Álláskeresők feltölthetik önéletrajzukat, a feltöltöttek között pedig cégek kereshetnek: mindezt megkönnyíti az önéletrajz-felismerő rendszer, ami kiszedi az adatokat a dokumentum alapú önéletrajzból és adatbázisba illeszti azokat. Bár a kommentekből kiderül, van még min javítania ennek a startupnak.
A második és egyben utolsó eheti bejegyzés a Bigyóblog új ruhájáról szól. Zöld, karcos és ujjlenyomatos. Röviden.
Azért az első bejegyzés rögtön három magyar startupról szól. Az egyik a mutasd.be, ami arra az elképzelésre épít, hogy az embert a barátai, ismerősei hitelesebben tudják bemutatni, mint saját maga. Az érdkes startupot 3 magyar fiatal találta ki, fejlesztése még tart, és csak meghívásos alapon működik. Kiváncsi vagyok a mutass.be mikor fog elkészülni.
A következő a CivilMedia, ami egy közösségi újságíró portál, legalábbis az szeretne lenni. Működik ilyen oldal az angolul beszélő embereknek ami olyannyira sikeres lett, hogy most veszi meg éppen az MSNBC. A CivilMedián jelenleg sajnos csupán mti híreket olvashatunk. Szeptemberben állították üzembe az oldalt, némi kommentező-hajlam már kimutatható, de valószínüleg nincs még túl sok civil újságíró.
A harmadik az allas.ma, ami egy állás- és alkalmazottkereső oldal. Jelenleg több mint nyolcezer álláshirdetés van rajta, ami szép szám. Álláskeresők feltölthetik önéletrajzukat, a feltöltöttek között pedig cégek kereshetnek: mindezt megkönnyíti az önéletrajz-felismerő rendszer, ami kiszedi az adatokat a dokumentum alapú önéletrajzból és adatbázisba illeszti azokat. Bár a kommentekből kiderül, van még min javítania ennek a startupnak.
A második és egyben utolsó eheti bejegyzés a Bigyóblog új ruhájáról szól. Zöld, karcos és ujjlenyomatos. Röviden.
2007. október 7., vasárnap
3. hét: RIAA, Weboffice, Zune, WebTV
Eheti szemlénkben: webes irodai alkalmazások, Google Apps, Zune vs iPod, social networking ma és holnap, web 3.0, a Google Calendar biztonsági kockázata, Twitter, Jammie Thomas, Joost - vagyis a webtévé.
Hogy állnak a Weboffice kérdéshez az iparág nagyhalai? A Microsoft az Office Live Workspace-szel a dokumentumok online tárolását teszi lehetővé, a tartalom létrehozásához az asztali alkalmazásokra azért persze szükség van. Az Adobe pedig felvásárolt egy szövegszerkesztő alkalmazást is fejlesztő startupot, de alapvetően az online dokumentumtárolásra, nem az online szerkesztésre helyezik ők is a hangsúlyt, ez persze nem véletlen, ismerve asztali alkalmazásaikat. A Google Docs-ot pedig ismerjük, nem rég kapott új UI-t és bővült prezentációkészítővel alkalmazásainak köre. Két irány van tehát, de lényeg, hogy online és kollaboratív mindkettő.
Ezután olvashattunk egy kis inviteot az októberi Meetup-ra, ahol volt szó robotéptésről, 24 órás programozó versenyről, szoftver vizualizációról, virtuális gyógyszerkutatásról valamint hálózati adattárolásról. Ezek a találkozók azért meetupok, mert a meetup.com-on keresztül szerveződnek, ez konkrétan a Budapest New Technology Group Meetupja volt. Az oldal tanúsága szerint kb. 55 embert érdekeltek az előadások, a megjelentek listája is látható az oldalon, pár ismerős nevet a "a magyar web 2.0-ás arcok" közül még én is kiszúrtam.
Zune vs iPod. Érdekes, amikor a szépség és a szörnyeteg (oké, kis képzavar, de valahol talál talán) többfrontos háborút folytat. Írt már róla a Webisztán, milyen meghatározó az Apple életében az iPod. A Microsoft most jelentette be új lejátszóját, a második generációs Zune-t. Érdekesség, hogy a fejlesztett firmware-t a régi lejátszókra is rá lehet majd tölteni, így ugyanolyan képességűvé tehetők, mint az újak. De a post nem is erről szól, hanem az új szolgáltatásról: a Zune Socialról. Ez egy olyan közösségi szolgáltatás, amely egyrészt a Zune tulajoknak (vásárlási) ajánlatokat tud majd tenni zenehallgatási szokásaik alapján, valamint Zune felhasználók interaktívkodhatnak, mp3 mintákat mutathatnak egymásnak, megnézhetik, mit hallgatnak ismerőseik. Ilyen kiértékelő, utána személyes ajánlásokkal szolgáló szolgáltatást kínál a Last.fm is - platformfüggetlenül (pl. iPodra is), de felhasználók közti interakció nélkül. Egy későbbi post is ezt az összefüggést boncolgatja. Közöségi zenehallgató vs Magányos zenehallgató.
A következő hír, hogy a Postini bekerül a Google Apps-ba, ami webes szoftvermegoldásokat kínál kis- és nagyvállalkozások, oktatási intézmények számára, és otthoni használatra is. A Postini tulajdonképpen egy biztonsági alkalmazáscsomag, spam- és vírusszűrővel, meg backupolási lehetőségekkel. A Postini a vállalkozások számára kínált Apps csomagban lesz benne.
Ezután egy hosszabb eszmefuttatást olvashatunk a közösségi site-ok jövőjéről. A premisszák szerint a social networkok elvesztették újdonságukat, nehezen fognak a közeljövőben fejlődni, kevés felhasználókat csábító újdonságot fognak alkalmazni. A piac kétség kívül telített: MySpace, Facebook, Yahoo, itthon az iWiW és társai - hiány épp nincs az ilyen webes szolgáltatásokból. De ezeken is látszik, hogy többségük nem épp a progresszió híve. A fő értéküket a regisztrált felhasználóik száma adja, és az alapszolgáltatások - bár felhasználóik ettől még lehetnek elégedetlenek, lásd a múlthéten tárgyalt post utáni iWiW-flame-et. Bernard Moon szerint most a közösségi szájtok sötét korszaka következik, az ezen való túljutst pedig az új platformok felé való nyitás teszi majd lehetővé: ás itt konkrtan a digitális tévézésre, set top box-szal social networkingre képessé tett TV-kre gondol. Érdekes elképzelés, talán kicsit növelhetné a célközönség méretét, de annyiban furcsa, hogy ez tulajdonképpen "kényelmi" szolgáltatásnak lenne nevezhető, nem "hasznos funkciónak"... Ettől még az új platformok elképzelése jónak tűnik: az iWiW mobil pl. néha kifejezetten hasznos tud lenni.
Álljunk meg egy szóra: Web 3.0. A felütésben Jason Calacis, kétes megítélésú "web-guru" definícióját olvassuk: a 3.0 a minőségi tartalmat jelölné nála. De ez a ködös fogalom nincs összhangban a tendenciákkal: jobb megközelítésnek tűnik a témában amúgy is illetékesebb W3C elképzelése a szemantikus webről, amelynek két pillére az adatcserére használható szabványos formátumok és a nyelv, mellyel az adatok valós világ beli objektumokhoz csatolhatók. Itt említésre kerül néhány már kifejlesztett illetve fejlesztés alatt álló szabvány, melyek majd lehetővé teszik olyan alkalmazások kifejlesztését, melyek már valóban szemantikusak lesznek.
Ezután újabb Google privacy-probléma: publikus Google Calendarok. A probléma leszűkíthető valószínűleg a tapasztalataln felhasználók és a nem egyértelmű interfész dialektikájára. Következtetés: a múlt heti GMail-hack javaslat után szabadon, ne a jelszavainkat és a titkos randevúk időpontját tároljuk a GCal-ban (pláne ha nem tudjuk, a private vagy a shared gombra böktünk), hanem a haveri sörözések időpontjait.
A Twitter és a média kapcsolata a témája a következő bejegyzésnek egy mini-felmérés apropóján. Ebből kiderül, hogy már sok szerkesztőség használja kommunikációra és/vagy hírfigyelésre a Twittert, ami amúgy egy közösségi microblog-rendszer, 140 karakteres üzenetekkel. Több módon twittelhetünk, webről és SMS-sel is, követhetünk twit-eket és megnézhetjük, ki figyeli a minéket. A szolgáltatás egyeseknek nagyon, másoknak egyáltalán nem jön be. Rövid de releváns mondatokról van itt szó, amik mutathatnak akár részletesebb tartalmakra is: itt sok magyar példa közül említésre kerül a blog.hu twitje, ami véletlenszerűen kiválasztott bejegyzésekhez tinyurl-t gyárt, majd cirka 120 karaktert meg ezt az url-t twitteli le.
Azután olvashatunk a Jammie Thomas-ügyről, vagyis a zeneipar jelenéről és jövőjének lehetséges forgatókönyveiről, tudnillik ugyanis hogy 24 zeneszám Kazaá-n való megosztásáért a hölgyet beperelték, a minnesotai bíróságon hozott ítéletben pedig 222 ezer dollárra büntették. Számonként cirka kétmillió forint. A webisztán számításai szerint így az emberiség felthetően összvagyonának sokszorásval tartozik máris a zenekiadó vállalatoknak. De a p2p zenemegosztás már rég elérte azt a kritikus tömeget, ahonnan nincs visszaút, és az se valószínű, hogy tömegesen fogják beperelni az embereket ezentúl (el lehetne költeni a világ összvagyonának mégpárszorosát perekre, bár előbb még a szükséges apparátust is meg kéne teremteni: legyen minden második ember ügyvéd, minden negyedik bíró, de aztán jönnek az összefonódások...). Értelmesebb megoldásnak tűnik alkalmazkodni az igényekhez, és ettől még nem kell eltekinteni a profittól: olcsó online zeneboltokat!
Ezután: p2p alapú webes televíziózás mindenkinek! Az eddig meghívásos alapon működő Joost nyitott a nagyközönség felé, most már egyszerű regisztrációval elérhető. A Kazaa és a Skype létrehozói által kifejlesztett tévé kínálatában jelenleg 250 "csatorna" van, zene, sorozat, rajzfilm - jelenleg a zenetévé-funkciója a legnépszerűbb - konkrtéan a Ministry of Sound csatornája, de sokan nézik a Sci-Fi adást, vagy a TV5-öt is. A Joost megállapodást kötött vagy fog kötni nagy zenekiadó és filmgyártó vállalatokkal: kínálata valószínűleg szélesedni fog: lehet hogy előbb-utóbb tényleg lehet majd webtévézni. A kommentek közt is olvasható: van aki már el is kezdett.
A Webisztán eheti utolsó bejegyzése némi járulékos ajánlott irodalomról szól az itt tárgyalt cikkekhez. Olvassunk hát tovább.
Hogy állnak a Weboffice kérdéshez az iparág nagyhalai? A Microsoft az Office Live Workspace-szel a dokumentumok online tárolását teszi lehetővé, a tartalom létrehozásához az asztali alkalmazásokra azért persze szükség van. Az Adobe pedig felvásárolt egy szövegszerkesztő alkalmazást is fejlesztő startupot, de alapvetően az online dokumentumtárolásra, nem az online szerkesztésre helyezik ők is a hangsúlyt, ez persze nem véletlen, ismerve asztali alkalmazásaikat. A Google Docs-ot pedig ismerjük, nem rég kapott új UI-t és bővült prezentációkészítővel alkalmazásainak köre. Két irány van tehát, de lényeg, hogy online és kollaboratív mindkettő.
Ezután olvashattunk egy kis inviteot az októberi Meetup-ra, ahol volt szó robotéptésről, 24 órás programozó versenyről, szoftver vizualizációról, virtuális gyógyszerkutatásról valamint hálózati adattárolásról. Ezek a találkozók azért meetupok, mert a meetup.com-on keresztül szerveződnek, ez konkrétan a Budapest New Technology Group Meetupja volt. Az oldal tanúsága szerint kb. 55 embert érdekeltek az előadások, a megjelentek listája is látható az oldalon, pár ismerős nevet a "a magyar web 2.0-ás arcok" közül még én is kiszúrtam.
Zune vs iPod. Érdekes, amikor a szépség és a szörnyeteg (oké, kis képzavar, de valahol talál talán) többfrontos háborút folytat. Írt már róla a Webisztán, milyen meghatározó az Apple életében az iPod. A Microsoft most jelentette be új lejátszóját, a második generációs Zune-t. Érdekesség, hogy a fejlesztett firmware-t a régi lejátszókra is rá lehet majd tölteni, így ugyanolyan képességűvé tehetők, mint az újak. De a post nem is erről szól, hanem az új szolgáltatásról: a Zune Socialról. Ez egy olyan közösségi szolgáltatás, amely egyrészt a Zune tulajoknak (vásárlási) ajánlatokat tud majd tenni zenehallgatási szokásaik alapján, valamint Zune felhasználók interaktívkodhatnak, mp3 mintákat mutathatnak egymásnak, megnézhetik, mit hallgatnak ismerőseik. Ilyen kiértékelő, utána személyes ajánlásokkal szolgáló szolgáltatást kínál a Last.fm is - platformfüggetlenül (pl. iPodra is), de felhasználók közti interakció nélkül. Egy későbbi post is ezt az összefüggést boncolgatja. Közöségi zenehallgató vs Magányos zenehallgató.
A következő hír, hogy a Postini bekerül a Google Apps-ba, ami webes szoftvermegoldásokat kínál kis- és nagyvállalkozások, oktatási intézmények számára, és otthoni használatra is. A Postini tulajdonképpen egy biztonsági alkalmazáscsomag, spam- és vírusszűrővel, meg backupolási lehetőségekkel. A Postini a vállalkozások számára kínált Apps csomagban lesz benne.
Ezután egy hosszabb eszmefuttatást olvashatunk a közösségi site-ok jövőjéről. A premisszák szerint a social networkok elvesztették újdonságukat, nehezen fognak a közeljövőben fejlődni, kevés felhasználókat csábító újdonságot fognak alkalmazni. A piac kétség kívül telített: MySpace, Facebook, Yahoo, itthon az iWiW és társai - hiány épp nincs az ilyen webes szolgáltatásokból. De ezeken is látszik, hogy többségük nem épp a progresszió híve. A fő értéküket a regisztrált felhasználóik száma adja, és az alapszolgáltatások - bár felhasználóik ettől még lehetnek elégedetlenek, lásd a múlthéten tárgyalt post utáni iWiW-flame-et. Bernard Moon szerint most a közösségi szájtok sötét korszaka következik, az ezen való túljutst pedig az új platformok felé való nyitás teszi majd lehetővé: ás itt konkrtan a digitális tévézésre, set top box-szal social networkingre képessé tett TV-kre gondol. Érdekes elképzelés, talán kicsit növelhetné a célközönség méretét, de annyiban furcsa, hogy ez tulajdonképpen "kényelmi" szolgáltatásnak lenne nevezhető, nem "hasznos funkciónak"... Ettől még az új platformok elképzelése jónak tűnik: az iWiW mobil pl. néha kifejezetten hasznos tud lenni.
Álljunk meg egy szóra: Web 3.0. A felütésben Jason Calacis, kétes megítélésú "web-guru" definícióját olvassuk: a 3.0 a minőségi tartalmat jelölné nála. De ez a ködös fogalom nincs összhangban a tendenciákkal: jobb megközelítésnek tűnik a témában amúgy is illetékesebb W3C elképzelése a szemantikus webről, amelynek két pillére az adatcserére használható szabványos formátumok és a nyelv, mellyel az adatok valós világ beli objektumokhoz csatolhatók. Itt említésre kerül néhány már kifejlesztett illetve fejlesztés alatt álló szabvány, melyek majd lehetővé teszik olyan alkalmazások kifejlesztését, melyek már valóban szemantikusak lesznek.
Ezután újabb Google privacy-probléma: publikus Google Calendarok. A probléma leszűkíthető valószínűleg a tapasztalataln felhasználók és a nem egyértelmű interfész dialektikájára. Következtetés: a múlt heti GMail-hack javaslat után szabadon, ne a jelszavainkat és a titkos randevúk időpontját tároljuk a GCal-ban (pláne ha nem tudjuk, a private vagy a shared gombra böktünk), hanem a haveri sörözések időpontjait.
A Twitter és a média kapcsolata a témája a következő bejegyzésnek egy mini-felmérés apropóján. Ebből kiderül, hogy már sok szerkesztőség használja kommunikációra és/vagy hírfigyelésre a Twittert, ami amúgy egy közösségi microblog-rendszer, 140 karakteres üzenetekkel. Több módon twittelhetünk, webről és SMS-sel is, követhetünk twit-eket és megnézhetjük, ki figyeli a minéket. A szolgáltatás egyeseknek nagyon, másoknak egyáltalán nem jön be. Rövid de releváns mondatokról van itt szó, amik mutathatnak akár részletesebb tartalmakra is: itt sok magyar példa közül említésre kerül a blog.hu twitje, ami véletlenszerűen kiválasztott bejegyzésekhez tinyurl-t gyárt, majd cirka 120 karaktert meg ezt az url-t twitteli le.
Azután olvashatunk a Jammie Thomas-ügyről, vagyis a zeneipar jelenéről és jövőjének lehetséges forgatókönyveiről, tudnillik ugyanis hogy 24 zeneszám Kazaá-n való megosztásáért a hölgyet beperelték, a minnesotai bíróságon hozott ítéletben pedig 222 ezer dollárra büntették. Számonként cirka kétmillió forint. A webisztán számításai szerint így az emberiség felthetően összvagyonának sokszorásval tartozik máris a zenekiadó vállalatoknak. De a p2p zenemegosztás már rég elérte azt a kritikus tömeget, ahonnan nincs visszaút, és az se valószínű, hogy tömegesen fogják beperelni az embereket ezentúl (el lehetne költeni a világ összvagyonának mégpárszorosát perekre, bár előbb még a szükséges apparátust is meg kéne teremteni: legyen minden második ember ügyvéd, minden negyedik bíró, de aztán jönnek az összefonódások...). Értelmesebb megoldásnak tűnik alkalmazkodni az igényekhez, és ettől még nem kell eltekinteni a profittól: olcsó online zeneboltokat!
Ezután: p2p alapú webes televíziózás mindenkinek! Az eddig meghívásos alapon működő Joost nyitott a nagyközönség felé, most már egyszerű regisztrációval elérhető. A Kazaa és a Skype létrehozói által kifejlesztett tévé kínálatában jelenleg 250 "csatorna" van, zene, sorozat, rajzfilm - jelenleg a zenetévé-funkciója a legnépszerűbb - konkrtéan a Ministry of Sound csatornája, de sokan nézik a Sci-Fi adást, vagy a TV5-öt is. A Joost megállapodást kötött vagy fog kötni nagy zenekiadó és filmgyártó vállalatokkal: kínálata valószínűleg szélesedni fog: lehet hogy előbb-utóbb tényleg lehet majd webtévézni. A kommentek közt is olvasható: van aki már el is kezdett.
A Webisztán eheti utolsó bejegyzése némi járulékos ajánlott irodalomról szól az itt tárgyalt cikkekhez. Olvassunk hát tovább.
2007. október 1., hétfő
2. hét: Apple-sztori, eBay és Gmail hack, Burma-blog, Web2icide
A második szemlézett héten jóval több bejegyzést olvashattunk a Webisztánon. Lássuk, miket is.
A Habbo Hotel után egy szintén MMO-ról (Massively Multiplayer Online Game) szóló bejegyzés jelent meg: egy pletyka arról, hogy a Google Earth is ilyen játékká fejlődhet a jövőben. Az információ nem hivatalos, az elképzelés kicsit riasztó: ha már a terep is egy-az-egyben a Föld a virtuális élet számára, akkor tényleg arra volnűnak valók ezek, hogy kiváltsák az elsőt, a 'real life'-ot? Megemlíti még a bejegyzés, hogy micsoda konkurencia lehetne ez a Second Life-nak: az egyetlen kommentelő azonban megjegyzi a manapság több helyen is megjelent információt: a Second Life amúgy sem olyan sikeres már, mint mikor végigsöpört a világon a híre, a hype-ja.
Majd arról olvasunk, hogy egy fickó, aki a Google-nek fordít, a következő szöveget kapta a minap fordításra a Gmail interfészre: 'Newer version'. Ebből arra következtetett, hogy bizony készül a háttérben az új Gmail UI, ami annak fényében aktuális is lehet, hogy a jelenlegi már több mint 3 éves. Ez az idő annak tekintetében is sok, hogy a Gmail felület újításai (leginkább a Conversation View-ra gondolok) azóta sem kerültek be rendesen egy népszerű levelezőprogramba se (Outlook, Thunderbird). Persze ez csak azoknak fáj(hat), akik még örökölték a régi idők beidegződéseit, hogy asztali alkalmazással (is) levelezzenek.
A következő ismeretterjesztő post a Web2icide jelenségről szól (Joe Anderson terminológiájával szólva), amikor egy már népszerűvé vált közösségi szolgáltatás felhasználói valamilyen oknál fogva, például az elmaradó, vagy az igényektől eltérő módon való fejlesztések miatt elhagyják a szóban forgó szolgáltatást, ezzel pecsételve meg a sorsát. A kommentelők árnyaltabbá tették a képet, egyrészt azért, mert valahogy a felhasználó igényektől való eltávolodásról mindenkinek az iWiW jutott eszébe, ami ennek ellenére Magyarország legsikeresebb közösségi oldala, feltehetően a kritikus tömeg miatt, amit egy másik hasonszőrü oldal sem tudott eddig felmutatni (itt megemlítendő a manapság in concreto spamekkel hirdetési bevételeket szerző myvip is, melynek ha van is, népszerűsége sokkalta korlátozottabb az iWiW-énél. A bejegyzsé címe is kifejezetten találó: a tömegek kiszavazóshow-ja.
Ezután egy érdekesnek ígérekző bár jelenleg még rejtélyes és feltehetően gyenge lábakon álló új zenemegosztásra kitalált magyar startupról, a Wondeerről olvashatunk. Az ötletgazda egy bogban teszi egyébként közzé az információkat a fejlesztés menetéről, jelenleg zárt béta állapotban van az oldal. A szolgáltatás lényege első látásra feltehetően valami kiskapu, és az, hogy minden felhasználó kap tárhelyet, ahova feltöltheti a zenéit, amit aztán - feltehetőleg - mások is meghallgathatnak. Újabb fricska a zenekiadók orrára, álá torrent? Meglátjuk.
A következő bejegyzés az Amazon új mp3-boltjáról szól, ami sajnos még csak Amerikából elérhető, máshonnét nem használható, de a post tanúsága szerint felveszi a versenyt az iTunes-szal. Vagyis fel fogja majd venni, ha nem csak a tengerentúlról vásárolhatunk benne. Kiváncsi vagyok, mikor jön el az az idő, amikor mondjuk a világ számítógépein tárolt mp3-ak között több lesz a 'legális' mint az 'illegális'. Ha egyáltalán eljön.
Ezután összefoglaló retrospektív és értékelő postot olvasunk az Apple-ről 'A nagy Apple-lufi' címmel. Az Apple nem tudott eljutni a tömegekhez, egyedüli kivétel a cég megmentője, az iPod. Jó termékei vannak és a marketingmunka mögöttük kíváló, de a PC piacon csak egy kis szeletet tudhat a magáénak, ami inkább fogy, mint növekszik. A cég külső-belső történetét is furcsa epizódok tarkítják, mintha az eredetiségnek tényleg a különcség is velejárója lenne. Szó van az iPhone-ról, mely úgy tűnik, egyáltalán nem lesz olyan tömegtermék, mint az iPod (már csak azért sem, mert alig egy-két mobilszolgáltatóval kötött exklúzív szerződést az Apple a telefon forgalmazására). Itt van szó egy ígéretes mobil-szoftver fejlesztésről, az OpenMoko-ról, mely az iPhone rendszerével ellentétben nyílt forráskódú, és ha még most nem is, fejlesztése későbbi fázisában jó szoftveralap lehet majd a jövő (talán nem csak geek-)telefonjai számára.
Majd egy továbbra is eladatlan, a vaterán áruba bocsájtott SMS-blog szolgáltatásról olvasunk. Hírbehozó azt gondolom helyesn látja, hogy nem a CMS-ben van itt az érték, hanem egy már működő, sikeres szolgáltatásban. Maga a kikiáltási 150 ezres ár annyira nem is lenne sok (a 350 ezres villám már igen), tekintve hogy bennefoglaltatna a betanítás költsége is, mindenesetre még nem akadt vállalkozókedvű licitáló, mert az azért kell hozzá (mármint vállalkozókedv, de valószínűleg egy kis PHP és mobilkommunikációs ismerettel meg spórolhatunk 150-350 ezret).
A következő post egy nem teljesen tisztázott adatlopási ügyről szól, nevezetesen hogy 1200 eBay felhasználó adata került ki a zárt rendszerből. Az adatok köre kiterjed kártyaszámokra, lejárati dátumokra és a bűvös kártyahátoldali 3 számra, mely információk birtokában ezekről a kártyákról bármikor vásárolhatunk. Állítolag az eBay már intézkedett az ügyben. Azért valójában az lenne a meglepő, ha míg IRL folyton-folyvást, az internetes kereskedelem során nem történnének lopások, csalások
Ezután a hogyan hekkeljünk Gmail fiókot post következik. Kiderült ugyanis, hogy egy ügyes HTTP POST végrehajtással olyan filtert lehet egy Gmail accounthoz adni, mely az összes levelet továbbíthatja egy megadott címre. Felvetődik itt a kérdés valóban, hogy milyen következményekkel járhat nyilvános e-mail szolgáltatások használata. Nehéz ügy, mert az ember nem érzi a veszélyt, hiszen tíz- vagy százmilliomod-magával használja a szolgáltatást. De egy kommentelő megjegyzése szerint a Gmail fiókot csak sörözések megbeszélésére érdemes használni, mert akkor legfeljebb az a veszély fenyeget, hogy egy-kettővel több ember jön el.
Ismét Google. A Reuters írta meg, hogy a Google Európai munkatársakat keres - ami valóban egybevág a nemrégiben felröppent hírekkel, hogy titkos Google-felvételik zajlanak Budapesten is. Hírbehozó meg próbálja felgöngyölíteni a szálakat: a munkaerő talán Kelet-Európában kicsit olcsóbb, de ez nem valószínű, hogy fő szempont: talán arról van szó, hogy a Google majd tényleg költözködni akar, aminek oka az lehet, hogy itt Európában jobb körülmények között tudna üzemeltetni egy szolgáltatást, mint a tengerentúlon. Hát: akár. Mindenesetre programozók: Google-re fel.
Az eheti utolsó a jelen legnagyobb vihart kavaró külpolitikai történésével, a burmai (vagy mianmari) helyzettel, és ezzel kapcsolatban a blogoszféra és a hivatásos média képességeivel, lehetőségeivel foglalkozik. Tény ugyanis, hogy a nemrég a CNN is egy blogból értesült a burmai történésekről, mert miután a hatóságok gyakorlatilag kikapcsolták az internetet az országban, nem tudni pontosan hogy, de az egyetlen információ-forrás egy blog maradt, amit Londonból szerkesztenek, de első kézből származó információk és képek jelentek meg rajta Burmából. A média átalakul, a hatalom még midnig megkergíti az embereket, elnyomásban meg nem könnyű élni sokáig.
Ez volt az eheti szummari, jövőhten újra itt.
A Habbo Hotel után egy szintén MMO-ról (Massively Multiplayer Online Game) szóló bejegyzés jelent meg: egy pletyka arról, hogy a Google Earth is ilyen játékká fejlődhet a jövőben. Az információ nem hivatalos, az elképzelés kicsit riasztó: ha már a terep is egy-az-egyben a Föld a virtuális élet számára, akkor tényleg arra volnűnak valók ezek, hogy kiváltsák az elsőt, a 'real life'-ot? Megemlíti még a bejegyzés, hogy micsoda konkurencia lehetne ez a Second Life-nak: az egyetlen kommentelő azonban megjegyzi a manapság több helyen is megjelent információt: a Second Life amúgy sem olyan sikeres már, mint mikor végigsöpört a világon a híre, a hype-ja.
Majd arról olvasunk, hogy egy fickó, aki a Google-nek fordít, a következő szöveget kapta a minap fordításra a Gmail interfészre: 'Newer version'. Ebből arra következtetett, hogy bizony készül a háttérben az új Gmail UI, ami annak fényében aktuális is lehet, hogy a jelenlegi már több mint 3 éves. Ez az idő annak tekintetében is sok, hogy a Gmail felület újításai (leginkább a Conversation View-ra gondolok) azóta sem kerültek be rendesen egy népszerű levelezőprogramba se (Outlook, Thunderbird). Persze ez csak azoknak fáj(hat), akik még örökölték a régi idők beidegződéseit, hogy asztali alkalmazással (is) levelezzenek.
A következő ismeretterjesztő post a Web2icide jelenségről szól (Joe Anderson terminológiájával szólva), amikor egy már népszerűvé vált közösségi szolgáltatás felhasználói valamilyen oknál fogva, például az elmaradó, vagy az igényektől eltérő módon való fejlesztések miatt elhagyják a szóban forgó szolgáltatást, ezzel pecsételve meg a sorsát. A kommentelők árnyaltabbá tették a képet, egyrészt azért, mert valahogy a felhasználó igényektől való eltávolodásról mindenkinek az iWiW jutott eszébe, ami ennek ellenére Magyarország legsikeresebb közösségi oldala, feltehetően a kritikus tömeg miatt, amit egy másik hasonszőrü oldal sem tudott eddig felmutatni (itt megemlítendő a manapság in concreto spamekkel hirdetési bevételeket szerző myvip is, melynek ha van is, népszerűsége sokkalta korlátozottabb az iWiW-énél. A bejegyzsé címe is kifejezetten találó: a tömegek kiszavazóshow-ja.
Ezután egy érdekesnek ígérekző bár jelenleg még rejtélyes és feltehetően gyenge lábakon álló új zenemegosztásra kitalált magyar startupról, a Wondeerről olvashatunk. Az ötletgazda egy bogban teszi egyébként közzé az információkat a fejlesztés menetéről, jelenleg zárt béta állapotban van az oldal. A szolgáltatás lényege első látásra feltehetően valami kiskapu, és az, hogy minden felhasználó kap tárhelyet, ahova feltöltheti a zenéit, amit aztán - feltehetőleg - mások is meghallgathatnak. Újabb fricska a zenekiadók orrára, álá torrent? Meglátjuk.
A következő bejegyzés az Amazon új mp3-boltjáról szól, ami sajnos még csak Amerikából elérhető, máshonnét nem használható, de a post tanúsága szerint felveszi a versenyt az iTunes-szal. Vagyis fel fogja majd venni, ha nem csak a tengerentúlról vásárolhatunk benne. Kiváncsi vagyok, mikor jön el az az idő, amikor mondjuk a világ számítógépein tárolt mp3-ak között több lesz a 'legális' mint az 'illegális'. Ha egyáltalán eljön.
Ezután összefoglaló retrospektív és értékelő postot olvasunk az Apple-ről 'A nagy Apple-lufi' címmel. Az Apple nem tudott eljutni a tömegekhez, egyedüli kivétel a cég megmentője, az iPod. Jó termékei vannak és a marketingmunka mögöttük kíváló, de a PC piacon csak egy kis szeletet tudhat a magáénak, ami inkább fogy, mint növekszik. A cég külső-belső történetét is furcsa epizódok tarkítják, mintha az eredetiségnek tényleg a különcség is velejárója lenne. Szó van az iPhone-ról, mely úgy tűnik, egyáltalán nem lesz olyan tömegtermék, mint az iPod (már csak azért sem, mert alig egy-két mobilszolgáltatóval kötött exklúzív szerződést az Apple a telefon forgalmazására). Itt van szó egy ígéretes mobil-szoftver fejlesztésről, az OpenMoko-ról, mely az iPhone rendszerével ellentétben nyílt forráskódú, és ha még most nem is, fejlesztése későbbi fázisában jó szoftveralap lehet majd a jövő (talán nem csak geek-)telefonjai számára.
Majd egy továbbra is eladatlan, a vaterán áruba bocsájtott SMS-blog szolgáltatásról olvasunk. Hírbehozó azt gondolom helyesn látja, hogy nem a CMS-ben van itt az érték, hanem egy már működő, sikeres szolgáltatásban. Maga a kikiáltási 150 ezres ár annyira nem is lenne sok (a 350 ezres villám már igen), tekintve hogy bennefoglaltatna a betanítás költsége is, mindenesetre még nem akadt vállalkozókedvű licitáló, mert az azért kell hozzá (mármint vállalkozókedv, de valószínűleg egy kis PHP és mobilkommunikációs ismerettel meg spórolhatunk 150-350 ezret).
A következő post egy nem teljesen tisztázott adatlopási ügyről szól, nevezetesen hogy 1200 eBay felhasználó adata került ki a zárt rendszerből. Az adatok köre kiterjed kártyaszámokra, lejárati dátumokra és a bűvös kártyahátoldali 3 számra, mely információk birtokában ezekről a kártyákról bármikor vásárolhatunk. Állítolag az eBay már intézkedett az ügyben. Azért valójában az lenne a meglepő, ha míg IRL folyton-folyvást, az internetes kereskedelem során nem történnének lopások, csalások
Ezután a hogyan hekkeljünk Gmail fiókot post következik. Kiderült ugyanis, hogy egy ügyes HTTP POST végrehajtással olyan filtert lehet egy Gmail accounthoz adni, mely az összes levelet továbbíthatja egy megadott címre. Felvetődik itt a kérdés valóban, hogy milyen következményekkel járhat nyilvános e-mail szolgáltatások használata. Nehéz ügy, mert az ember nem érzi a veszélyt, hiszen tíz- vagy százmilliomod-magával használja a szolgáltatást. De egy kommentelő megjegyzése szerint a Gmail fiókot csak sörözések megbeszélésére érdemes használni, mert akkor legfeljebb az a veszély fenyeget, hogy egy-kettővel több ember jön el.
Ismét Google. A Reuters írta meg, hogy a Google Európai munkatársakat keres - ami valóban egybevág a nemrégiben felröppent hírekkel, hogy titkos Google-felvételik zajlanak Budapesten is. Hírbehozó meg próbálja felgöngyölíteni a szálakat: a munkaerő talán Kelet-Európában kicsit olcsóbb, de ez nem valószínű, hogy fő szempont: talán arról van szó, hogy a Google majd tényleg költözködni akar, aminek oka az lehet, hogy itt Európában jobb körülmények között tudna üzemeltetni egy szolgáltatást, mint a tengerentúlon. Hát: akár. Mindenesetre programozók: Google-re fel.
Az eheti utolsó a jelen legnagyobb vihart kavaró külpolitikai történésével, a burmai (vagy mianmari) helyzettel, és ezzel kapcsolatban a blogoszféra és a hivatásos média képességeivel, lehetőségeivel foglalkozik. Tény ugyanis, hogy a nemrég a CNN is egy blogból értesült a burmai történésekről, mert miután a hatóságok gyakorlatilag kikapcsolták az internetet az országban, nem tudni pontosan hogy, de az egyetlen információ-forrás egy blog maradt, amit Londonból szerkesztenek, de első kézből származó információk és képek jelentek meg rajta Burmából. A média átalakul, a hatalom még midnig megkergíti az embereket, elnyomásban meg nem könnyű élni sokáig.
Ez volt az eheti szummari, jövőhten újra itt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
